Általában a nyugdíjasok jövedelemigénye kisebb, mint aktív éveik alatt, hiszen remélhetően nyugdíjas éveik alatt már nem kell hiteleket törleszteniük, illetve a gyermekeikről sem kell már aktívan gondoskodniuk. OECD-irányelv, hogy a nyugdíjba vonulást megelőző átlagjövedelem 70%-ának megfelelő havi juttatásra lesz szüksége a nyugdíjba vonulóknak. Valószínűleg ebből még tisztességes módon meg tudnak élni. Az EU ezt az irányelvet tekinti „megfelelő nyugdíjnak” - a gond csak az, hogy ezt a nagyságrendet az állami nyugdíjrendszer önmagában nem képes biztosítani. Az eltérést a „megfelelő nyugdíj” és a „tényleges nyugdíj” közt valamilyen más forrásból kellene fedezni a nyugdíjba vonulóknak.

Szomorú nyugdíj tények:

2013. január 1-től változnak a nyugdíj megállapítás szabályai, a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet a bruttó kereset alapján kell majd megállapítani, s az új szabályok alapján várhatóan alacsonyabbak lesznek a nyugdíjak.

1. Beszámítási időszak

1. 1988. január 1.-től a nyugdíj megállapítás napjáig elért kereset, jövedelem
2. ha az igénylőnek nincs a fenti időszak legalább fele részében keresete, jövedelme, akkor a hiányzó napokra az 1988 előtti keresetek
3. ha ez sincs, akkor a hiányzó időre érvényes minimálbér a számítás alapja.

(Minimálbérre bejelentetteknél természetesen annak mértéke a számítási alap.  (B.S.)

A jó hír: egyéni, testre szabott nyugdíjmegoldást képesek vagyunk készíteni bárkinek. A legjobb befektetési "csomagokat" tudjuk összeállítani, elindítani, melyeket meg is tanítunk megérteni és menedzselni. Mindenkinek szüksége van egyéni megoldásokra:  info@QFP.hu

Magánnyugdíj-pénztárak:

Bruttó béreink 8%-át utaltuk ide. Mintegy 3 millió tagnak összesen 3 000 milliárd forintja gyűlt itt össze. Nagy kísértés! Minden fejlett, demográfiailag problémás ország kormánya kigúvadó szemmel, tátott szájjal figyeli, hogy mikor és hogyan lehet lenyúlni, de legalábbis  a költségvetésbe beszámíttatni ezt az összeget a hiányos büdzsé számára (Lengyelországnak sikerült, talán szebben kérték?). Hát mi megléptük! Mi vagyunk az elsők Európában, bár volt már rá példa pár ezer mérfölddel arréb. Ez az, amire azt mondják most: "visszaállamosítás". Mi a lényeg?

Miért is függene a nyugdíj a mostani, vagy egy későbbi kormánytól? Miért függene a nyugdíj attól, hogy hányan lesznek aktívak, járulékfizetők majd akkor, amikor én nyugdíjba megyek? Kinél kopogtathatnak majd - név, lakcím szerint - azok, akiknek a ma tett ígéretek köddé válnak addigra?

Jelenlegi nyugdíjrendszerünk ...

Maradjak, vagy visszalépjek? Belépjek, kilépjek, vagy lelépjek?

Sok kérdés, sajnos egyre több kérdés tisztázatlan nyugdíj-ügyben. Nehéz tisztán látni, de szükség van a józanságra, egyet-kettőt érdemes rá aludni, de tétlenkedni tilos. Nézzük, hogy mit tudunk, mi biztos, mi bizonytalan, és milyen lehetséges lépések állnak előttünk.

A mai hazai nyugdíjrendszer

Az állami nyugdíjrendszer úgynevezett felosztó-kirovó rendszerként működik. Ez azt jelenti, hogy az állam az aktív dolgozóktól levont nyugdíjjárulékból fedezi a mindenkori nyugdíjasok támogatását. Ne takargassuk, elméletileg e rendszer előnye, hogy mentes a tőkepiaci és egyéb befektetési kockázatoktól. Ugyanakkor a hátránya óriási! A későbbi nyugdíj összegét mindig politikai szelek döntései irányítják és határozzák meg, az egyén alig lehet saját nyugdíjának összegére befolyással. Optimális működéséhez tehát elengedhetetlenül szükségesek a következő feltételek:

Egy riportfilm a nagy videómegosztó oldalon. Néhány számadat a szövegből:

• ma Magyarországon 3 millió munkavállaló dolgozik hivatalosan
• ebből 1 000 000 munkavállaló minimálbérre van bejelentve
• utóbbiak nyugdíja várhatóan (mai) 40-45 ezer forint lesz
• a mai fiatalok általános hozzáállása:
  • "majd később gondolok a nyugdíjamra"
  • "ma akarok jól élni, magamra költöm minden keresetem"
• ma 3 millió nyugdíjas van, többségük havi 60-80 ezer forint nyugdíjat kap
• ha minden változatlan marad, akkor néhány éven belül félmillió nyugdíjasnak nem jár majd egyetlen fillér sem (a Nyugdíjas Kerekasztal elnöke szerint)
• most 100 kereső "tart el" 76 nyugdíjast,
• 2050-ben 100 keresőnek 103 nyugdíjast kell majd eltartani
• szükség van komoly előtakarékosságra

NYUGDÍJRENDSZER MAGYARORSZÁGON 2010

Nyugdíjcélú megtakarításaink egy része az állami nyugdíjrendszerbe folyik be, melyből mindig a jelenlegi nyugdíjasoknak fizetnek járadékot. Ez azt jelenti, hogy a ma levont összeg nem az Ön nyugdíja, azt mások kapják meg. Ezzel nem is lenne baj, amennyiben az Ön nyugdíjas korában is lenne elegendő aktív korú járulékfizető ahhoz, hogy Ön is lásson pénzt abból az állami nyugdíjrendszerből, amibe korábban befizetett.A valóság ezzel szemben az, hogy számos európai országhoz hasonlóan Magyarország is az elöregedő lakosság problémájával küszködik, azaz a felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjrendszerben egyre kevesebb aktív korúnak kellene eltartania az egyre több nyugdíjast. Ez nyilvánvalóan lehetetlen (és akkor még nem beszéltünk a különböző jogos vagy mesterkélt indokkal járulékfizetés alól kibúvók széles táboráról…), ezért is jöttek létre a nyugdíjrendszer második pilléreként a magánnyugdíj-pénztárak. Alább nyugdíj-kalkulátorok linkjei is megtalálhatóak.

Magán-nyugdíj; Nyugdíj magán szervezésben, és a lehetőségek...

Számos lehetőség létezik a nyugdíj célú vagyon felhalmozására. A megfelelő termék, termékek kombinációja mindig az adott élethelyzettől függ, alapos pénzügyi tervezés, lehetőleg egy független pénzügyi tervező tudása és tapasztalata szükséges hozzá.

Vannak állami megoldások, ezekről alább részletesen írok, és lehet egyéni, testre szabott, nyugdíj-jellegű jövedelmet tervezni egy jó pénzügyi terv részeként. Érdemes előre megtervezni, és megoldani a jövő nyugdíját...